A Vasas jó rajtja döntőt ért
Gonsa 2005.04.18. 13:17
Miután nem fér három csapat a bajnoki döntőbe, az egyiknek ki kellett esnie. Pedig a Vasas és az Eger is megérdemelte volna a finálés részvételt, hiszen az alapszakaszban mindketten 38 pontot szereztek, az elődöntő első négy találkozóját pedig 2-2-es győzelem-vereség mutatóval fejezték be. Vagyis az ötödik találkozóra maradt a döntés, a vasárnapot már nem úszhatta meg egyikük sem.
A Vasas sem úszta meg az első egri emberelőnyt, Fülöp varrta be a labdát a rövid felső sarokba a második percben. Egy perc sem telt el, és a házigazda is kihasználta Varga Dénes révén az első fórt, ami egyben meg is olajozta a piros-kékek gépezetét. Vindisch átadása például üresen lelte meg a bemozduló Varga Dénest, aki közelről átemelt Szécsin, a hálóőr pedig kemény szavakkal illette a felelőst, Kiss Csabát. Nyéki a második kapufája miatt sopánkodott, a Vasas viszont nem sajnálkozott, és szemre is tetszetős labdajáratás után Steinmetz Barna választotta előnyben a kapu jobb oldalát (3-1).
A második felvonásban két és fél percig nem rezdültek meg a hálók, aztán egy parádés Vindisch, Varga Dénes akció végén az igen mozgékony Varga mattolta a kiszolgáltatott Szécsit. A Brendont kísértette a 8-3-ra elveszített találkozó, ezúttal is több rossz passz akadályozta, hogy felnőjön a Vasashoz. A hevesi szurkolók "Ébresztő!"-t kiáltottak, ám továbbra is csak a hazaiak pólóztak éberen: a játékrész negyedik percében Mátyás közvetlenül a lejáró emberelőnyt követően bombázott a vendégkapuba, így aztán Gerendás György fiainak alaposan össze kellett volna szedniük magukat, hogy még utolérjék az elúszni látszó hajót.
A hevesiek lelkiállapotát jól jellemezte a szünet után, hogy egy amolyan "fél megúszást" követően Nyékit hátulról is szerelni tudta Steinmetz Ádám, majd ugyancsak Nyéki gondolatát találta ki Nagy Viktor a rövid saroknál. A Vasas hálóőre egyébként az előző játékrészben is zseniálisan semlegesítette Czigány közeli ziccerét. Társai tanácstalanságát Decker kompenzálta, aki hét méterről találta meg az utat a bal alsó sarokba (5-2). Ôt követte a másik bekk, Steinmetz Barnabás, aki a Varga Dánieltől mértani pontossággal érkező labdát húzta a hálóba, végül Weszelovszky csökkentette újra háromgólosra együttese hátrányát. Egy negyede maradt tehát az Egernek, hogy a méretes differenciát ledolgozza. Mit ne mondjunk, emberfeletti erőfeszítésnek tűnt a kísérlet.
Mindenesetre a záró felvonás elején kihagyott előny (Nagy Viktor sikeresen kapott bele a lövésbe, aztán a léc mentett) nem szolgálta a Gerendás-csapat érdekeit. Hát még Steinmetz Ádám gólja, a center Varga Dénes kapufáról kivágódó labdáját legyintette be gyorsan az egri kapuba. Ezt követően leállt a Vasas, kényelmesen, a korábbinál kevesebb figyelemmel támadott, mintha csakúgy l’art pour l’art megőrizhette volna a kialakult különbséget. A fordulat akkor következett be, amikor a Weszelovszky bombáját hárító Nagy Viktor a képzeletbeli gólvonalról összeszedte a labdát. Ugyanis a gólbíró bent látta (biztos, hogy nem volt bent), így 7-4-re szépítettek a vendégek. S ha egy üzlet beindul… Két megúszást követően is megadta magát Nagy Viktor: előbb Kis Gábor talált be hosszú "vágta" után, majd Nyéki sétált be a Vasas kapujának előterébe, és tette szorossá a találkozót (7-6).
Na, innentől kezdve (mintegy két és fél perc maradt hátra) csak részben szólt a vízilabdáról a találkozó. Nyékit ugyanis végleg cserével kiállították, amiért Nagy Viktor arcába közvetlen közelről ordított, mondjuk így, góljának túlzottan örvendett. (A szabályzat 21.9 pontja szankcionálja így a "nem helyénvaló magatartás és viselkedés" vétségét.) Mindezt nehezen viselte az egri kispad (no meg Nyéki is), meg azt is, hogy a Vasas időkérése után emberhátrányban kellett folytatniuk a mérkőzést. Arra hivatkoztak, hogy holtidőben történt a kiállítás, azaz egálban kellett volna folytatni a harcot. A cáfolat pedig úgy szólt: csak abban az esetben folytatódhat ilyenkor hét a hét ellen a találkozó, ha a gólt kapó együttes valamelyik tagja viselkedik tiszteletlenül ellenfelével (ugyancsak a 21.9 pontja a játékszabályzatnak). A lényeg, hogy az előnyt Kállay gyorsan értékesítette, majd a nem sokkal később megítélt egri fórnál Gerendás kért időt. Ekkor szakadt el nála (már egy sárga lap birtokában) a cérna.
Előbb azt reklamálta, hogy Varga Dénes túl közelre merészkedett, hogy kihallgassa a taktikai tanácsokat, s miután nem jött segítség Marjay játékvezetőtől, Gerendás jól láthatóan (nem hallhatóan, de a szájáról le lehetett olvasni) szidalmazta a bíró egyik felmenőjét. Marjay erre piros lapot adott, minekutána Gerendás távozott, nem sokkal utána pedig az egri remények is szertefoszlottak. Vindisch ugyanis előnyben 9-6-ra alakította az állást, Weszelovszky találata pedig már nem osztott, nem szorzott.
A zsűri környékén persze megnőtt a forgalom, az összes hevesi vezető és edző, valamint a csapatkapitány Szécsi Zoltán is diskurált az ott ülőkkel - tegyük hozzá, a körülményekhez képest higgadtan. Szavaik persze nem változtattak a tényeken: a Vasas találkozhat a Dominóval a bajnoki fináléban.
|